Bűn és bűnhődés, gondolom mindenki tanult Arany Jánosról. Ez a motívum voltaképp az egész világra igaz. Nevezhetjük ezt életnek, sorsnak, egyensúlynak, avagy Istennek, a lényeg, hogy mindenki maga dönt a saját tettei felett, és a következményeket is nekünk kell vállalnunk. Én ezzel már 15 évesen tisztában voltam, csak nem tudtam mit is jelent pontosan a "helyes út". Egy valamit köszönhetek a nevelőapámnak, hogy ezt megtanította, sajnos tapasztalat útján... Nem tudom pontosan mikor ...

Szerintem mindenki életében a legnagyobb fordulópont az iskola. Nos nekem az általános suli is a kis falu közepén állt, melybe első osztályos koromban költöztünk. Távol a nagymamitól, egy nagyobb házban, ami ráadásul közelebb is volt az iskolához. Mégis, ha erre a házra gondolok, először nem az jut eszembe, hogy zöld volt nagy telekkel, hogy fára másztak, amiről ha 20-szór nem akkor egyszer sem estem le, egyszer fenn akadtam a kerítésen, másszor a kutyát kergettem. Nem. Ami először eszembe ...

Minden történet főhőse különc, ezért sem kezdem én is ezzel. A könyvekben minden az írón múlik. A szereplők, a változások, a végkifejlet. De a valóság egy mérleg, melynél nem láthatod előre merre is billen az életed és, hogy mi is lesz a vége. Az életem egyik nagy változása, egy igen meghatározó eseménye, amikor elváltak a szüleim. Két éves voltam akkor, nem emlékszem másra, mint a házunk zöld kerítésére. Nem volt botrány, egyszerűen csak ki szerettek egymásból. Én sem voltam tervben ...